"Egy üvegnyi nem árt neki - vagy mégis?"
1. A bélflóra kialakulása
Az egészséges magzat bélcsatornája steril. A szülés módja ill. a
baba születés utáni ellátása hatással van a bélflóra kialakulására. A
hüvelyi úton született és azután anyjával együtt lévő csecsemő
szervezetében megtelepszenek az anya baktériumai. A császármetszéssel
született, a koraszülött, az intenzív kezelésre szoruló, valamint az
anyjától elválasztott baba azonban kezdetben sokkal nagyobb
valószínűséggel találkozik a levegőből, más csecsemők vagy az
ápolószemélyzet szervezetéből származó mikrobákkal, mint az anya
szervezetéből származókkal.
Ezeknek a csecsemőknek az esetében a legnagyobb annak a kockázata, hogy nemkívánatos mikrobák telepszenek meg a belekben.
Az újszülött-intenzív osztályon a babák friss anyatejjel való
táplálása jól alkalmazható stratégia a bélbetegségek megelőzésére és
gyógyítására.
2. A szoptatott és tápszeres csecsemők bélflórája eltérő.
A szoptatott babák beleinek pH-értéke az első hat hét során
alacsonyabb (savas környezet), körülbelül 5,1-5,4. Beleikben a
bifidobaktériumok vannak túlsúlyban, és kevés kórokozó mikroba
található. Az étrendfüggő bélflóra a 4. életnaptól kezdve van jelen: a
szoptatott babák belében 47%-os, a tápszeres babáknál 15%-os
bifidobaktérium aránnyal.
A tápszeres csecsemőknél az Enterococcusok jelenléte dominál. A
tápszeres babák beleiben magasabb, kb. 5,9-7,3 a pH-érték, és
megjelennek a rothasztó baktériumok különböző fajtái. A szoptatott, de
tápszerrel hozzátáplált csecsemőknél az átlagos pH-érték 5,7-6,0 az
első négy hét során, majd a hatodik hétre 5,45-re csökken. Ha a
szoptatott babák az első hét életnap során tápszeres kiegészítést
kapnak, az késlelteti az erősen savas környezet kialakulását, és annak
teljes mértéke soha többé nem érhető el. A szoptatott, de tápszeres
kiegészítést kapó csecsemők esetében a tápszeres csecsemőkéhez hasonló
bélflóra és bélműködés fejlődik ki.
3. A gyomor-bélrendszer érése
Az újszülött gyomor-bélrendszere gyors növekedésen és érési
folyamaton megy keresztül a születést követően. Az újszülött
bélcsatornája születéskor működését tekintve és immunológiailag
éretlen. A bélnyálkahártya sejtjei között lévő szoros összeköttetések
több hét alatt alakulnak ki, és csak ezután zárják el a beleket a
teljes fehérjék és a kórokozók elől. A bél áteresztőképessége
gyorsabban csökken a szoptatott csecsemőknél, mint a tápszeres
csecsemőknél.
A nyitott sejtközötti kapcsolatok és az éretlenség szerepet
játszanak a súlyos, gyakran halálos kimenetelű NEC (enterocolitis
necrotisans), a hasmenéses megbetegedések és az allergia kialakulásában.
4. Az anyatej által nyújtott passzív védelem
A kolosztrumban és az anyatejben található sIgA réteget képez a
bélfalon, amely passzív védettséget nyújt az újszülöttkori csökkent
bél-immunfunkció idejére. Az anya antitesteket termel, amikor a
táplálkozás, a légzés során vagy más módon kapcsolatba kerül egy
kórokozó mikróbával. Ilyen módon ezek az antitestek a baba közvetlen
környezetében élő kórokozók ellen védenek.
5. A tápszerpótlás hatása a csecsemő bélflórájára
A szoptatott babának nem lenne szabad csecsemőtápszert adni mielőtt
a bélnyálkahártya sejtjei közötti összeköttetések (tight junctionok)
záródása bekövetkezik.
Amint a pótlás megkezdődik, a szoptatott csecsemő baktériumprofilja
a tápszeres csecsemőkéhez válik hasonlóvá, amelyben már nem a
bifidobaktériumok vannak túlsúlyban. A szoptatott csecsemők
hozzátáplálása több, viszonylag kis adag tápszerrel (24 óránként egy
étkezés) azt eredményezi, hogy az anyatejes bélflóratípus tápszeres
bélflóratípussá alakul át.
A szilárd ételek bevezetése a szoptatott csecsemő étrendjébe,
jelentős zavart okoz a bélflórában, melynek során az enterobaktériumok
és enterococcusok száma gyorsan megemelkedik, majd pedig egyre inkább
betelepednek a bacteroides, clostridium és anaerob streptococcus fajok.
A kiegészítő tápszer bevezetésekor az anyatejes baba bélflórája 24
óra alatt szinte megkülönböztethetetlenné válik a normális felnőtt
bélflórától. Ha a babát ismét kizárólag anyatejjel táplálnánk, 2-4
hétig tartana, míg a bél belső környezete visszatérne ahhoz az
állapothoz, amely kedvez a gram-pozitív flórának.
6. A tápszerpótlás hatása allergiára hajlamos csecsemőre
Az allergiára hajlamos családokban az anyatejes baba érzékennyé
válhat a tehéntej-fehérjére, ha az újszülöttosztályon az első három
életnap során akár egyetlen üveg tápszert is kapott (véletlen,
szükségtelen vagy szándékos kiegészítés során).
A számítások szerint az atópiás betegségek kialakulásának
valószínűsége, ha az egyik szülőnek van atópiás betegsége: 37%, ha
mindkét szülő érintett: 62-85%, és lényeges, hogy a szülőknek azonos
vagy eltérő a betegségük klinikai megjelenése; illetve azon csecsemők
is a veszélyeztetettek közé tartoznak, akiknek emelkedett a
köldökzsinórvérből meghatározott IgE-szintjük, függetlenül a család
kórtörténetétől.
A szilárd ételek bevezetése hathónapos kor előtt, a tejtermékeké
pedig egyéves kor előtt nem javasolt, és az anyának érdemes
megfontolnia, hogy az étrendjéből kihagyja a mogyorót, a diót, a
tehéntejet, a tojást és a halat.
7. Az arra hajlamos családokban korai találkozás a tehéntej
fehérjéivel növelheti az inzulinfüggő diabetes mellitus (IDDM, azaz cukorbetegség)
kialakulásának kockázatát.
A rövid ideig tartó szoptatás és a tehéntej alapú csecsemőtápszer
korai bevezetése az 1. típusú diabetesre genetikailag hajlamos fiatal
gyermekeket különösen fogékonnyá teszi a betegség kialakulására.
A tehéntej-fehérjére való érzékennyé válás az IDDM kialakulásának egyik első lépése.
Az érzékenység kialakulása megtörténhet akkor, ha a baba nagyon
korán, a bélsejtek közötti szoros kapcsolatok kialakulása előtt
tehéntejet kap.
Az érzékenység kialakulhat úgy is, ha a tehéntej bevezetése akkor
történik, amikor az emésztőrendszer fertőzés következtében megváltozik,
és a bélnyálkahártya védőrendszere meggyengül, ezért átengedi az
antigéneket, és immunreakciót vált ki.
Érzékenység alakulhat ki akkor is, ha a belekbe jutó
tehéntej-fehérje - allergiás reakció következményeként - károsítja a
nyálkahártya védőgátját, gyulladást okoz a bélben, és tönkreteszi a
sejtek kötőelemeit.
A tehéntej-fehérje kihagyása az első néhány élethónap során
csökkentheti az IDDM későbbi kialakulását, vagy késleltetheti a
megjelenését az arra hajlamos egyéneknél.
Állatkísérletekben a szájon át adott emberi inzulin olyan aktív
sejtmechanizmusokat indít be, amelyek gátolják az autoimmun diabetes
kialakulását.
Az anyatej emberi (humán) inzulin tartalma jóval magasabb, mint a
tehéntej szarvasmarha-(bovine)inzulin tartalma; a csecsemőtápszerek
inzulintartalma pedig rendkívül alacsony.
Marsha Walker, RN, IBCLC írása alapján
Forrás: LLL
A fórumon kérdezhetsz szakértőnktől.
Itt találod azok teljes névsorát, akikhez fordulhatsz még, ha kérdésed, problémád van a szoptatással vagy a hozzátáplálással.
|