A téli üdülés és a gondtalan síelés alapja, - akár alpesi
síelésről, akár sífutásról, akár hódeszkázásról is van szó,- a jól felépített
edzésprogram.
A hideg közeledtével a téli sportok szerelmesei alig várják
az első hójelentéseket, hogy felcsatolhassák a léceket. Azonban nem szabad
megfeledkezni az alapos felkészülésről, ez a legjobb ellenszere a baleseteknek
és a sérüléseknek. A tréning jelentősége hatványozódik, ha korábban már volt
sérülésünk, műtétünk, illetve ha ízületi panaszaink, kopásos elváltozásaink
vannak.
Ha nem sportolunk rendszeresen, akkor minimum két hónappal korábban
kezdjük el a felkészülést.
A gyakorlatok összeállításában több szempontnak is
érvényesülnie kell.
1. Az
állóképesség fejlesztése: szervezetet nagyon megterheli, ha egész nap a
sípályán vagyunk, és vegyük számításba azt is, hogy 1000m felett tartózkodunk.
Az állóképesség fejlesztéséhez heti kétszer - háromszor 30-60 perces futás,
kerékpározás, ellipszis tréner edzés, avagy korcsolyázás ajánlott.
Kulcsfontosságú a pulzusszám, ugyanis magasan kell tartani ahhoz, hogy növelni
tudjuk az állóképességet. A helyes pulzustartomány függ a kortól és az
általános állapottól is, ezért a legjobb, ha szakember segítségével fokozatos
terhelés mellett határozzuk meg.
2. A
testi erőnlét növelése: az általános erőnlét javítása mind a törzs, mind a
végtagok számára fontos. Egyik legjobb gyakorlat: ha lehasalunk,
megtámaszkodunk az alkarunkon, majd elemeljük a földről a hasunkat és
csípőnket, olyan magasságig, hogy érezzük a hasizmok működését. A térdek a
talajon támaszkodnak. Minden gyakorlatot tartsunk ki 2-3 másodpercig és
10-15-ször ismételjük. A törzsizmok kb. 15 ismétlés után, kellően kifáradnak.
Amennyiben mégsem, akkor egy következő fokozatra kapcsolunk és a hasunkkal,
csípőnkkel együtt a térdeket is felemeljük a földről. Összességében háromszor
szükséges ismételni a 10-15-ös sorozatot. Ide tartoznak még azok a mozdulatok
is, amelyeket a sípályán gyakran alkalmazunk. Cél a törzsizmok tónusának
növelése. A jó erőnlétű törzsizmok ugyanis, segítenek a helyes erőátvitelben a
test és a síléc között.
3. Egyensúly
és koordináció javítása: e két tényező nagyon fontos, hogy síelés közben minél
gyorsabban és pontosabban reagáljunk a hirtelen fellépő helyzetekre. A
gyakorláshoz vegyük például az egy lábon állást: anélkül, hogy a testünk
kitérne az egyenes helyzetéből, rajzoljunk nyolcasokat a levegőbe a felemelt
lábbal. Ha növelni szeretnénk a nehézségi fokot, akkor álljunk puha felületre,
akár egy párnára és így gyakoroljunk tovább. Cél, hogy minél tovább megőrizzük
az egyensúlyunkat.
4. Rugalmasság
és mozgékonyság fokozása: a bemelegített és jól megnyújtott izmoknak nő a
vérellátottsága, javul a reakciókészsége, így kisebb az esély a rándulásokra, ín-
és izomszakadásokra. Egyik nyújtandó a combközelítő izomcsoport. Ahhoz, hogy
megnyújtsuk álljunk széles terpeszbe, egyik térdet kicsit hajlítsuk be, a másik
lábbal nyújtózzunk oldalra egészen addig, amíg a belső combizmok feszülni
kezdenek. Ekkor álljunk meg, tartsuk meg a helyzetet 5-10 másodpercig, majd
kilégzéssel együtt nyújtózzunk tovább, ameddig engednek az izmok. Ezen felül
még kétszer-háromszor ismételjük a gyakorlatot, és végezzük el a másik oldalra
is. A nyújtás akkor hatásos, ha 30-60 másodpercig fenntartjuk. Fontos, hogy:
- A nyújtás mindig a bemelegítés
után következik!
- A véghelyzetből lassan,
óvatosan térjünk vissza!
Bemelegítéshez könnyed
mozdulatokat válasszunk, mint pl. a láblendítések előre-hátra, illetve oldalra
is. Az izmok felkészítése közvetlenül
a síelés előtt is szükséges, azaz a sípályán.
Hetente minimum háromszor edzünk
- javasolják a téma szakemberei: síoktatók, gyógytornászok, személyi edzők.
A sífutásnál elsősorban az
állóképességet, az alpesi sínél az erőnlétet ajánlott növelni.
Egyre gyakoribbak a váll és
felkar sérülések is. Ezért a sígimnasztikába fontosbeilleszteni a vállak és
karok erősítését is, hogy minél inkább megelőzhetők legyenek az ilyen jellegű
traumák.
A 2007-es német síbaleseti
statisztika szerint (Stiftung SIS ASU ) balesetek száma összességében csökkent,
viszont a 2008-as jelentések drámaiak.
Az egyik vezető osztrák honlap (oe24.at)
jelentése szerint Ausztriában a 2008-as téli szünet kimagaslott a baleseti
statisztikákban. Csak Innsbruck és Salzburg környékén naponta 400 sérültet
szállítottak kórházba, egész Ausztriát tekintve 1000sérült/nap volt a jelentés.
A kórházak tarumatológiai osztályai megteltek.
A balesetek vezető oka: a túl nagy sebesség, a túl
kockázatos magatartás, és a túlsúlyos síelők. Közelebbről megnézve:
A
sebesség: minél jobb síelő valaki, annál
bátrabban síel, viszont minél több ember van a sípályán, annál nagyobb a
lehetősége az ütközéses baleseteknek.
A
képességeink túlbecsülése: a sípályák, a
jó sí-viszonyok sokszor a saját képességeink helytelen megítélését okozhatják.
Ma már a jó sífelszerelésekkel sokkal gyorsabban elsajátítható a síelés, mint
korábban, azonban továbbra sem hanyagolható el a tapasztalat és a rendszeres
edzés, ahhoz, hogy biztonságosan élvezhessük a lejtőket.
A túlsúly:
a nagyobb testsúly erősebb sérüléseket
eredményez.
A
magasabb életkor: a csontok az életkor
előrehaladtával könnyebben törnek. Habár a balesetet szenvedők többnyire 30 év
alattiak, mégis a súlyosabb sérülést elszenvedők a 46-60-éves kor közöttiek.
Minden korban igaz, hogy a síeléskor a
testi erőnléttel, az edzettséggel megvédhetjük magunkat a sérülések nagy
részétől.
Az orvosi tapasztalatok: - „A klasszikus
combcsonttörés a leggyakoribb, valamint a térdszalagok sérülése, ezt követik a
váll- és a kartraumák. De gyakori a gerinc, medence és mellkas sérülések száma
is." - Mondta el Michael Blauth az innsbrucki egyetem sport- és traumatológiai
klinikájának vezetője.
„Az emberek gyakran magukkal viszik a
sípályára a munkahelyi becsvágyukat is. Háromnapos síelést követően meglehetősen
elfáradnak. A műhó a mélyebb völgyekben gyakran túlságosan megkeményedik, ezért
még veszélyesebb. A baleseteknek csak a 10%- a adódik az összeütközésekből, a legtöbb
szerencsétlenség viszont az egyéni hibákból ered."- Jegyezte meg Inge Kroath a Tiroli Alpesi
Biztonság Kuratóriumától.
Általános tippek a síeléshez:
-
szervíz: mindig
éleztessük meg a léceket, ellenőrizzük le a kötéseket.
- cipő: nézzük meg, hogy mennyire tart?
-
sisak: a biztonság kedvéért a gyermekeknek
fontos viselni.
- sítanfolyam: a Carving-sítechnika elsajátítása
mindenképpen tanfolyam kereteiben ajánlott.
-
szünetek: figyeljünk rá, hogy az élvezetek
ellenére az első napon is több kis szünetet tartsunk. A harmadik napon legjobb,
ha csak fél napot síelünk.
A hatékony gyakorlatok részletes leírása a következő cikkünkben lesz olvasható. Amennyiben nincs elég
motivációnk az önálló edzésre, akkor menjünk el csoportos órákra. Több
gyógytornászrendelőben, edzőteremben is lehetőség nyílik a gyakorlásra.
Nagyon szép, üdítő síelést kívánok!
Berényi Grilla
Adatforrás: oe24.at
|