A
scoliosis szó az ógörög nyelvből ered: görbületet jelent, a ferdeség
kifejezésére szolgált. Az orvostudományban a II. század óta használják
a gerinc oldalirányú elhajlásának gyűjtőnevének. Mikor az oldalirányú
elhajláshoz torzió is társul, akkor nevezzük strukturális scoliosisnak.
Ebbe a kategóriába tartozó scoliosisok 80 %- a ismeretlen eredetű.
Az elváltozás a csontérés befejezése előtt alakul ki, a tér mindhárom
irányában létrejön; a betegség minden esetben háromdimenziós.
Egy betegséget
akkor nevezünk idiopathiásnak, amikor nincsen biztosan kimutatható
összefüggése valamilyen kiváltó tényezővel. Tehát ismeretlen
etiológiájú, a csigolyák aszimmetrikus növekedése következtében
kialakuló oldalirányú gerincgörbület. Egyes esetek progresszióra
hajlamosak, súlyos gerinc-, és mellkasdeformitást okozhatnak, mások
enyhébb lefolyásúak. Mivel az etiológia ismeretlen, nem tisztázottak
azok a tényezők sem, melyek a görbület progressziójáért felelősek.
A betegség kezdetének időpontja jelentősen befolyásolja a görbület
nagyságát.
A
betegség kialakulása egyelőre nem előzhető meg, a korai felismerés
és kezelés a védekezés egyedüli hatásos módja. A kórok pontos
ismeretének hiányában a kezelés tüneti.
A betegség klinikai képe
és diagnosztizálási lehetőségei
A
kórkép nem jár szokványos betegségtünetekkel, jellemzően fájdalommal
sem, eleinte csupán kisebb-nagyobb aszimmetriák árulkodnak a gerincprobléma
meglétéről. A diagnózis felállítását segíti, ha hátfájdalom
áll fenn, és emiatt kerül orvoshoz.
A strukturális
scoliosis vizsgálatakor a tér mindhárom síkjában kialakult deformitást
figyelembe kell venni. Ezeket képalkotó eljárásokkal tudjuk láthatóvá
tenni.
A
strukturális scoliosisnál a röntgenfelvétel készítése alapfontosságú.
A felvételnek álló helyzetben kell készülnie és két irányból
kell hogy mutassa az egész gerincet.
Kezelési lehetőségek
A
scolisosis kezelésének megválasztásánál három tényezőt kell
figyelembe venni: a deformitás nagyságát, a csontérettséget és
a progresszió várható mértékét. Ezek alapján a 20 Cobb-fok alatti
görbületű betegnek intenzív mozgásterápiát ajánlunk és rendszeres
kontrollt, hogy követhessük, fokozódik - e a görbület. Röntgenvizsgálattal
alátámasztott gyors progresszió esetén már 15-20 Cobb-foknál,
egyébként 20-45 fok közötti görbületek esetén korzettkezelést
indítunk. 40-45 Cobb-fok feletti görbületnél műtéti terápia válhat
szükségessé.
Sok
esetben azonban a valóság rácáfol a protokollra; tekintve, hogy
eltérő szituációkkal találkozunk, gyakran nem ezen irányvonalak
mentén határozzuk meg a terápiát.
A
terápia alapvető kritériuma a személyre szabottság és a változatosság.
Komplex
mozgásterápia
A
korzett nélküli mozgásterápiás kezelés része a „klasszikus
gyógytorna" és a Schroth-terápia. Korzettben klasszikus gyakorlatsort,
speciális önkorrekciót és proprioceptív tréninget tarthatunk.
Illetve korzettben vagy az anélküli egyéb mozgás, sportolás szerepe
is fontos a kezelés során.
Pollák Szilvia gyógytornász
|