Definíciója:

Kialakulása: elsődleges és másodlagos formát különböztetünk meg. Primér coxarthrosisnál az ok ismeretlen. Szekundernél a biomechanikai ill. ízület biológiai tényezők károsodottak. Ezenkívül az ízületi kopás késői szövődménye lehet a következő betegségeknek:

• csípődiszplázia (az ízület veleszületett rendellenessége);
• epiphyseolysis capitis femoris (a combcsont fejének ismeretlen eredetű elváltozása);
• Morbus Perthes (a combcsont fejének ismeretlen eredetű elváltozása);
• idiopátiás (ismeretlen eredetű) csípőcsontelhalás;
• íÍzületbe hatoló törés;
• fertőzés;
• reumatológiai betegségek és autoimmun betegségek.

A csípőkopás tünetei

A legfontosabb tünet a fájdalom, amely gyakran a lágyékba, a derék felé vagy az azonos oldali térd felé sugárzik. A folyamat előrehaladtával az ízületi tok zsugorodik, ez pedig mozgásbeszűküléshez vezet:

• először a csípő befordítása, majd a nyújtása csökken;
• ezt követi a láb oldalra emelésének korlátozódása;
• előrehaladott állapotban pedig a láb keresztbetevése és a csípő hajlítása is erősen csökken.

Ez a csípőkörüli izmok működését is korlátozza, némelyek elgyengülnek, mások feszessé válnak. Az alsó végtag egy kényszer helyzetbe kerül: kifordul és látszólag kissé megrövidül.

A coxarthrosisos betegeknek gyakran van kopásos elváltozás a gerincükben is ill. problémájuk a keresztcsonti ízületnél.

A klinikai kép alapján 4 stádiumot különböztetünk meg:

1. Stádium: a fő panasz a terhelésre fellépő fájdalom, a csípő körüli izomzat reflexes feszülést mutat. A röntgenfelvételen porchiány és ízületi rés szűkület látható.
2. Stádium: már mozgás közben is fellép a fájdalom. A mozgástartomány beszűkül. Jellemző, hogy gyakori a fájdalom a mozgás kezdetén, amely a „bejáratás" után mérséklődik. Röntgen felvételen a porc kifekélyesedése és a porcréteg alatti szklerózis (kóros mész lerakódás) látható.
3. Stádium: nyugalomban is folyamatosan jelentkezik a fájdalom. Ez mellett az ízületi merevség jellemző mind a csont deformálódása, mind a lágyrészek zsugorodása miatt. Az érintett ízület duzzadt, deformált. A körülötte levő izmok elsorvadtak.
4. Stádium: az ízület teljes merevsége, fájdalommentessé válása.

Fontos tudni, hogy: a szubjektív tünetek nem feltétlenül egyeznek meg a röntgenkép eredményével. Azaz, már korábban is felléphetnek panaszok, még mielőtt a felvételen is ábrázolódnának az elváltozások.

Diagnózis

Mindig szükséges röntgenfelvételt készíteni a csípőkről állva és az ún. Lauenstein pozícióban. Ugyanakkor a derékról is fontos két irányú felvételt készíteni. 

Terápia

Mint mindig, itt is a legfontosabb a megelőzés a rendszeres mozgással és a súlyfelesleg elkerülésével. A kezelés, hogy konzervatív vagy operatív lesz -e, minden esetben egyéni elbírálás alá esik, a páciens állapotának megfelelően. A konzervatív kezelés során fontos segédeszköz a bot, hogy a csípőre jutó terhelés mérséklődjön, ill. a sántítás elkerülése érdekében. A fájdalomcsillapító gyógyszerek mellett, nélkülözhetetlen a gyógytorna és a fizikoterápiás kezelés. De alapvető a megfelelő mozgásforma is, mint amilyen pl. a víz alatti torna.

Adott esetben az izomba vagy ízületbe adható injekciók is szóba jöhetnek.

A műtét javaslatának szempontjai a kor, a betegség stádiuma, a panaszok, az egyéni élethelyzet. Pl. egy relatív fiatal csípődiszpláziával született páciens esetében, az ízületmegtartó beavatkozások az elsődlegesek. Az idősebb, a fájdalomtól is nehezen mozgó betegeknél a teljes csípőprotézis jelent megoldást.

A másodlagosan kialakuló betegségek tekintetében nagy szerepet játszik a mozgásszegény életmód, de ugyanakkor az előrehaladott korból is adódhat a szív- és keringési rendszer rossz állapota, mindezek összefüggésbe hozhatók a súlyos arthrózissal, és az ízületi mozgás beszűkülésével. (Ries et al. 1997)

Pl. a fájdalom miatt egyre kevesebb a mozgás, amely elhízást okozhat. A túlsúly hatására a test vegetatív idegrendszerének szimpatikus működése fokozódik, ez nagyobb kockázatot jelent a cukorbetegség kialakulásához, magas vérnyomáshoz, szív koszorúér szűkülethez.

Az I. és II. stádium konzervatív terápiája

Az első szakaszban a fájdalomtünetek és az ellenük folytatott harc az alapja a kezelésnek. A panaszok különbözőek lehetnek, az artrózis súlyosságától függően: indulási-, nyugalmi-, terhelési- vagy állandó fájdalom.

A fájdalom többnyire a lágyéktájon vagy/és a derék, a térd tájékon, esetleg a comb oldalsó izomzatára lokalizálódik.

A fizioterápiás cél:

• a reflexes izomfeszülések csökkentése a melegkezelésekkel, elektroterápiával, az ízületi húzással (hosszantartó extenzió súlyokkal), manuálterápiával;
• az aktív és passzív mozgásterjedelem növelése, amelyben  szintén a manuálterápia, a nyújtó gyakorlatok és helyzetek( a fájdalommentes tartományban) játszanak döntő szerepet.

Ellenjavallt minden olyan kezelési technika és mozgásforma, amely a panaszokat felerősíti. A  funkciójavítást célzó tréningterápia alkalmazásának ideje a fájdalomtünetektől függ. A tréningterápia az időszakos terhelés által serkenti a csont- és porcszövet regenerálódását, a porcréteg vastagodását. A túlterhelés tüneteit itt különösen fontos felismerni:

• fájdalom/merevség az ízületben a terhelést követően;
• fájdalom a terhelés kezdetekor;
• fájdalom a terhelés ideje alatt;
• nyugalmi fájdalom a statikus terheléskor (Gustavsen, R. 1997).

 A III. - IV. stádium kezelése

A feljebb leírt terápiák folytatásából, fokozásából áll. Az, hogy mikor jut el valaki a coxarthrózis súlyosabb állapotába, teljesen egyéni. A 3. -ból a 4. stádiumba jutás egyik fontos tünete a fájdalommentesség és a lecsökkent fájdalomreakciók a még meglévő mozgásterjedelemben.  Viszont ennél az átmeneti pontnál nagyon lényeges, hogy még némi mozgást megőrizzünk a csípőben. Ezért fontos mind a manuálterápia, mind a nyújtó gyakorlatok erőteljes alkalmazása. Egyidejűleg stabilizáló- és koordinációjavító tréning gyakorlása is szükséges a hétköznapi feladatok könnyítése érdekében, valamint, hogy a szív - és keringési rendszer állapotát javítsuk.

Ennek megfelelően olyan komplex gyakorlatok végzése szükséges, amelyek a köznapi életben segítenek valamint foglalkozás - specifikusak. Az új mozgásminták, mozgásalternatívák tanulása teszi ki a tréningterápia nagy részét, ahhoz, hogy minél több mozgási lehetőség fennmaradjon.

Kapcsolódó cikkek:

A csípőkopás gyógytornája