Röviden a TSMT-ről, azaza a tervezett szenzomotoros tréningről
A kisgyermek mozgásfejlődése, a
kúszás, mászás, ülés, állás, járás, majd futás tanulása nem csupán a mozgás
ügyesedése szempontjából fontos. Ahogy egyre ügyesebben képesek elérni,
játékokat, egyre könnyebben megközelítik azt, amire kíváncsiak, fejlődnek
észlelési, érzékelési, megismerési funkcióik is.
Idegrendszerünk mozgásokért,
egyensúlyérzékünkért felelős területe nagyon sok más agyi területtel áll
kapcsolatban. A kúszó, guruló, később mászó, futkározó, bukfencező kicsi
ezekkel a mozgásokkal tehát az idegrendszer egyéb területeit is „mozgásban
tartja", nem csupán a testét ügyesíti, hanem az agyát is csiszolja. Az élet
első éveiben elsajátított fizikai készségek, kihatnak a későbbi szellemi
teljesítményre.
Az emberi agy százmillió
idegsejtből áll, amelyek egymáshoz kapcsolódva alakítják, irányítják az ember
magatartását. Az idegrendszer ezen sejtek összekapcsolódásainak szövevényes
hálózata. Ez a hálózat bizonyos mértékben velünk született. Bizonyos részei - a
létfenntartáshoz leginkább szükséges funkciókért felelős csatornák - előre
programozottan működnek. Azonban a „finomabb" funkcióink működéséhez szükséges
csatornák, hálózatok a környezetünkből érkező ingerek hatására tudnak fejlődni.
Környezetünkből folyamatosan kapunk különböző ingereket, amelyeket
érzékszerveink - hallás, látás, szaglás, ízérzékelés, tapintás, egyensúly
érzékelése - segítségével befogadunk, illetve az érkező ingerekre a helyzetnek
megfelelően reagálunk. Így alakul magatartásunk, viselkedésünk. Az élet első
éveiben ezek a mozgásos, és érzékszervi úton érkező ingerek adják azt az előre
mozdító erőt, aminek hatására az újszülött idegrendszere folyamatos fejlődésnek
indul. S ha ezek az ingerek továbbra is kitartóan, változatos formában és
mértékben érik a babák idegrendszerét, az idegsejtek közti szövevényes hálózat
egyre bonyolódik, egyre összetettebb feladatokat, funkciókat lesz képes
ellátni.
Kutatások igazolják, hogy egy
ingerszegény környezetben növekvő gyermek nem kapja meg az egészséges fejlődéshez
szükséges környezeti ingereket, motivációként is ható benyomásokat, így
mozgás-, beszéd-, játékfejlődése időbeli eltérést, megkésettséget mutathat. Azok
az idegrendszeri kapcsolatok, amelyeket nem használnak eleget, vagy gyengék, és
ezáltal nem képesek megfelelően működni, egyszerűen elsorvadnak, éppúgy mint
egy fa gyenge ágai. Ha viszont az idegsejtek megfelelő mennyiségű
ingeráradatnak vannak kitéve, optimális mértékben „kondícióban tartják" őket, akkor
az idegrendszer szerkezetébe való integráltságuk, kapcsolataik összetettsége,
bonyolultsága fokozódik.
Minden képesség kialakulása
szempontjából létezik egy úgynevezett szenzitív periódus, amely a fejlődésnek
olyan konkrét időszaka, amelyben az érési folyamatok már lehetővé teszik egy új
tevékenység megjelenését. Ezen időintervallumon belül ki kell alakulnia az
egyes képességeknek, pl. a stabil ülés 6-8 hónapos korban jelenik meg.
Ellenkező esetben a gyermek agyában az adott funkcióhoz szükséges ideghálózat
nem fejlődik ki teljes terjedelmében, ez az erre a funkcióra épülő, esetünkben az
üléssel összefüggő további képességek kibontakozását akadályozza. Ha az ülés
példájánál maradunk: ebben a pozícióban képes a gyermek az oldalról érkező
hangokat fejelfordítással helyesen lokalizálni. Ez az irányhallás kialakulása
szempontjából lényeges, amire később a beszédtanulásban is építhetünk, illetve
a valóságban való tájékozódásunk alapja is.
Mint látjuk, „minden mindennel
összefügg". Így jutunk hát el a kúszástól a bukfencen keresztül az írás tanulásáig.
Mivel a kisgyermekek fejlődése
sokáig a mozgással szoros összefüggésben, magába a mozgásba ágyazottan, vagy a
mozgás által fejlődik, érdemes kihasználni a kicsik fokozott mozgásigényét. Az
élet első néhány évében a motoros funkciók tökéletesítése járul hozzá leginkább
az idegrendszer éréséhez, az agyi hálózat fejlődéséhez. Ehhez a gyermeknek
minél több, az egész testet igénybe vevő mozgásra van szüksége. A szenzomotoros
torna olyan speciális terápia, amelyben mozgásos feladatok által, játékos formában
serkentjük az értelmi és a szociális funkciók fejlődését. A gyerekek
természetes mozgásigényét kihasználva segíti az elmaradt, vagy lassabban
fejlődő képességek kibontakozását, a szülőket bevonva, velük együttműködve.
TSMT - tervezett szenzomotoros tréning segít gyermekének:
-
ha gyermeke beszéd- és mozgásfejlődése
megkésett, a megszokottnál lassabb fejlődést mutat, a fejlődésmenetből
hiányoznak a megszokott elemek (nem kúszott, mászott, azonnal felállt),
-
ha gyermekének mozgáskoordinációs, nagy- és
finommozgásos problémája van,
-
ügyetlen mozgás, mozgásszegénység esetén,
-
ha gyermeke az óvodában, iskolában magatartási,
beilleszkedési problémákkal küzd,
-
ha gyermeke játéktevékenysége eltérően zajlik,
nem akar építeni, rajzolni, kirakózni,
-
ha gyermeke ceruzahasználata nem megfelelő,
-
tanulási problémák esetén: figyelme könnyen
elkalandozik, rövid ideig leköthető; a feladatból hamar kiugrik, megoldás
nélkül feladja a küzdelmet;
-
az iskolára való felkészülésben,
-
volt rizikós koraszülötteknek.
TSMT-vel hatékony az
iskolaelőkészítés , a finommotorika, grafomotórium fejlesztés és a
részképesség fejlesztés, mind egyénileg, mind kiscsoportban.
A foglalkozások előtt minden
gyermeknél egyéni felmérés történik, melyeket kiértékelve személyre szabott
fejlesztési terv készül.
Bendik Adrienn gyógypedagógus,
TSMT-terapeuta
|