Sőt, a gondos gyógyszeres, műtéti és fizioterápiás kezelések ellenére a számuk mégis egyre nő. Gerincproblémák mindig is voltak, de mi történt az utóbbi évtizedekben? Megváltozott az érintettekkel való bánásmód. Az újabb kutatások rámutattak, hogy az eddigi elméletek és feltevések a gerincbetegek számának növekedéséhez vezettek. A gerinckutatásban az új ismeretek erősen megkérdőjelezik  az eddigi viszonyulást mind a panaszokhoz, mind a kezelésükhöz. A következő fejezetek ezekről, az új felismerésekről informálnak, amelyek jól megkülönböztethetők a korábbi tanácsoktól és terápiás ajánlásoktól. A cél, hogy minél jobban megértsük a gerincproblémák okát, a fájdalom, panaszok eredetét, hogy a további károsodásokat elkerüljük és a lehetőségekhez képest, minél előbb teljes és aktív életet folytassunk, visszatérhessünk a munkába és a szabadidős programjaink se legyenek korlátozva.

Lássuk az alapvető tényeket:

Derékfájdalmak, amelyek kevesebb, mint 7 hét alatt megszűnnek

Mint, ahogyan már esetleg megtapasztalta, a legtöbb hátfájdalom (98%), ártalmatlan természetű.  Annak ellenére, hogy nincs nyomós egészségügyi oka (ez nem halálos), gyakran mégis erős fájdalmakkal és mozgáskorlátozottsággal jár, különösen a probléma megjelenésének első napjaiban. De a fájdalommal való helyes bánásmóddal a szenvedés ideje lerövidül, és a fájdalmak gyorsan eltűnnek.

A következőkben egy nemzetközi ajánlást olvashat, amely a legújabb tudományos kutatásokon alapul.

A hosszú ágynyugalom többet árt, mint használ!
Az elmúlt években, és sokszor még ma is, a pácienseknek ágynyugalmat és kíméletet javasolnak. (Pl. 4 hét ágynyugalom felpolcolt lábakkal). A mai eredmények mégis azt mutatják, hogy: az 1-2 napon túli ágynyugalom nem jó, mert  a sokat pihenő hátnak egyszer csak „mankóra" lesz szüksége!

Miért?

Javaslat:
Ha a hátfájdalmak nagyon erősek a kezdeti napokon, akkor szükség lehet a rövid idejű (1-2 nap) ágynyugalomra. Ezután viszont amilyen gyorsan csak lehet, talpra kell állni! Váltogassa a rövid, fekvéssel eltöltött nyugalmi periódusokat a rövid sétákkal. Próbálja meg, ezt követően, a terhelést lassan  fokozni és a fekvéstől egyre inkább elállni.

Maradjon aktív
A rövid kímélet után, kezdje újra a szokásos, mindennapi aktivitását. Ez semmilyen kárt nem fog okozni. Persze, kerülje el az extrém és fájdalmas terheléseket. Alapvetően érvényes, hogy: minden mozgás, ami jólesik, megengedhető. Különösen ajánlott a séta, úszás ill. a kerékpározás.

Miért van értelme a mozgásnak?

A gondolat, hogy a derékhajlat az oka a hátfájdalmaknak, egyértelműen megdőlt
A mellúszás kétségek nélkül végezhető. Amennyiben a sporttevékenység alatt fájdalmak jelentkeznek, ajánlott szaktanácsadóhoz fordulni (pl. gyógytornász, orvos). Lehet, hogy a mozgásfolyamatokat kicsit módosítani kell.

Gyakran kapunk olyan tanácsokat, hogy:

• „a hajolgatásokat el kell kerülni és inkább leguggolni helyettük"
• „ha valami fájdalmas, akkor be kell fejezni"
• „10 kg-nál többet tilos emelni".

Ezek a javaslatok az akut stádiumban helytállóak, amikor a fájdalom még nagyon erős. Ilyenkor határozottan elkerüljük a fájdalmat fokozó tényezőket. Sajnos, ez a „védekező" magatartást-testtartás akár állandósulhat is, mert az érintettek azt gondolhatják, hogy ezek az információk mindig és örökké érvényesek maradnak rájuk nézve:

• „A gerincsérvem óta kerülöm a lehajlást és mindig leguggolok."
• „Azt mondták, hogy soha többé nem emelhetek 10 kg-nál többet."

Az érintett személyek nem bíznak a gerincükben többé, és félelem alakul ki bizonyos mozgásoktól. A normális hétköznapi mozgásokat inkább elkerülik, nehogy ezek hátrányosan befolyásolják a munkájukat és a szabadidejüket. Mindennek fájdalmas mozgásbeszűkülés lesz a következménye, noha a kezdeti probléma már régen meggyógyult.

Tehát, figyeljünk a következőkre:

• a gerinc-kímélet csak rövid idejű, az erőteljes fájdalmak idején szükséges;
• térjünk vissza a szokásos mindennapi aktivitásunkhoz, amilyen gyorsan csak lehet.

Folytatás...