STRUKTURÁLIS CSALÁDTERÁPIA A GYAKORLATBAN III. RÉSZ |
|
|
|
A család struktúrája
A család struktúráját a családtagok interakcióit szervező funkcionális követelmények láthatatlan rendszere alkotja. A család egy olyan természetes csoport, amely együttélése során kialakítja azokat a szabályokat, amelyek az egyes családtagok viselkedését szervezik és szabályozzák. Ezek összessége alkotja a struktúrát. A család egy olyan rendszer, amely tranzakciókon keresztül működik. Az ismétlődő tranzakciók hozzák létre azokat a viszonyulás-mintákat, amelyek meghatározzák, hogy ki kihez, mikor és hogyan viszonyulhat.
|
Tovább...
|
|
STRUKURÁLIS CSALÁDTERÁPIA A GYAKORLTABAN II. RÉSZ |
|
|
|
Ha egy családon belül probléma adódik, egy családtagnak problémái adódnak, jó segítség lehet a családterápia. A családterápia olyan terápiás megközelítés, ami a családot rendszerként tekinti és a kezelés tárgyának nem a tünethordozó egyént, hanem a családot nevezi meg. Alapfeltevése, hogy a család pszichológiai egység, ezért a családterapeuták a tünetet nem csak az érintett családtag szempontjából vizsgálják, hanem úgy értékelik, hogy azok egyben a család működésének zavaraira utalnak.
|
Tovább...
|
|
STRUKTURÁLIS CSALÁDTERÁPIA A GYAKORLATBAN I. RÉSZ |
|
|
|
Rendszerszemlélet:
A rendszer kifejezés mindennapi szóhasználatunk része: beszélünk társadalmi rendszerekről, idegrendszerről, naprendszerről... Mi ezekben a közös? A rendszer a kapcsolatokról szól, megvilágítja, hogy a részek miként függenek össze egymással, ezáltal előrejelezhetővé teszi a dolgokat, jelenségeket. A rendszer részei hatással vannak egymásra, ezek a hatások ismétlődnek, ezáltal ad a rendszer lehetőséget az előrejelzésre (Minuchin, Colapinto, Minuchin, 2002).
„A rendszer, egymással kapcsolatban lévő, egymás működését kölcsönösen befolyásoló elemek egysége." (Székely, 2003. 13. o.)
Ennek a tudományos paradigmának a lényege, hogy az embert (jelenséget, tárgyat) nem önmagában, hanem egymással és környezetükkel összefüggésben, kapcsolataiban tanulmányozza.
|
Tovább...
|
|
|